Soros bérencek? Embercsempészek? Politizálnak? Beleszólnak a belügyekbe?
Az alapján, hogy a kormány szemszögéből miért és mennyire problémás egy adott civil szervezet, talán három csoportot hozhatunk létre:
1: Nem problémás
Ide lehet sorolni a civil szervezetek legnagyobb hányadát. Ők azok, akik sok vizet nem zavarnak, és a tevékenységükbe belekötni tényleg semmi ok. Ilyen például a Magyar Vöröskereszt Alapítvány, Bátor Tábor Alapítvány, SOS Gyermekfalvak, Rex Kutyaotthon Alapítvány, egyéb jótékony vagy környezetvédő szervezetek, sportegyesületek, és helyi érdek képviseletek. Ők tényleg nem csinálnak semmi a kormány számára kivetni valót, "csak teszik a dolgukat". A kormányt nem kritizálják, és nem is kapnak nagy nyilvánosságot általában.
Bár ide tartozik, de van pár civil szervezet, akiket mégis be akar feketíteni a kormány, méghozzá úgy hogy embercsempészettel vádolja őket. Ilyen civil szervezet például az Orvosok Határok Nélkül. Hogy mi a helyzet ezzel a valóságban? Civil szervezetet sose kaptak el szárazföldön embercsempészettel. Amiért vádolják őket az a vízi embercsempészet. Hogy valóban embercsempészet-e amit csinálnak? Ez jogosan egy erősen szürke zóna. A lényeg, hogy az valódi embercsempészek elindulnak a menekültekkel egy nyílt vízi hajózásra teljesen alkalmatlan csónakkal, méghozzá úgy megpakolva a hajót hogy épphogy nem esnek le róla. Egy 2016-os hír szerint 2 év alatt körülbelül 10 ezer menekült fulladt a Földközi-tengerbe. Amit a civil szervezetek csinálnak az az, hogy ahelyett hogy ezt tétlenül néznék, inkább átveszik a menekülteket az ilyen csónakokról, hogy azok biztonságban partot érjenek. Mindenki eldöntheti, hogy ez szimplán mezei embercsempészet, vagy humanitárius akció.
2: Zavaró
A kormányok számára zavaró civil szervezetek közül az első csoportba a jogvédő szervezeteket lehet sorolni, főleg, akik a kormány elleni perekben tevékenykednek.
Ezek a szervezetek jogi segítség nyújtással valamint alapjáraton a törvénytelenségek felszámolásával foglalkoznak. Legyen szó alapvető emberi jogokról, egy igazságtalan közbeszerzésről, egy alkotmányba ütköző törvénymódosításról, az átláthatóság hiányáról, törvénytelenül eltitkolt adatokról (pl TAO pénzek), vagy szimplán korrupcióról. Az ilyen szervezetek azért zavaróak, mert minden egyes elvesztett per kínos a kormánynak, napvilágra kerülhetnek korrupciós ügyek, a jogállam tiszteletben tartásának a hiánya, és elbizonytalaníthatja az emberek kormányba vetett hitét.
Ezek a szervezetek bármennyire is úgy tűnik hogy a kormány ellen vannak, valójában nem konkrétan ellenük, hanem a jogállam mellett vannak. Ezt azért fontos kiemelni, mert habár gyakran vádolják az ilyen szervezeteket politizálással vagy hogy bele akarnak szólni az ország belügyeibe, egy ilyen szervezet számára teljesen mindegy hogy ki van épp hatalmon, ki az ellenzékben, a céljuk akkor is a jogállamiság megőrzése. Ilyen szervezet például a Helsinki Bizottság, a Transparency International vagy Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), akik ugyanúgy zavaróak most a Fidesz-nek, mint ahogyan az előző 8 évben az MSZP-nek volt, vagy az azt megelőzőeknek.
Ironikusan pont ezeket a szervezeteket vádolja azzal a kormány, hogy azt akarják elérni hogy a menekültek enyhébb büntetésben részesüljenek. A valóság viszont az, hogy a menekültek egyenlő bánásmódban való részesülését akarják elérni. Legyen szó az alapvető emberi jogokról (amit a kormány a menekültek esetében rendre figyelmen kívül hagy), a menekültügyi eljárás során törvényileg előírt dolgok (jogorvoslat, tolmács, stb.) biztosításáról, vagy a büntető törvények alkalmazásáról. Utóbbinál egészen konkrétan Ahmed H. terrorcselekménnyel való vádolásáról van szó. Mit csinált Ahmed? A vád szerint 2015-ben amikor a menekültek a déli határnál fellázadtak, részt vett a rendőrök kövekkel való dobálásban, és hangosbeszélővel hergelte a tömeget. Nem szép dolog, bár egy régebbi bejegyzésemben már írtam róla mivel lehet magyarázható ez a nem együtt működő magatartás. Viszont ez valóban 10 év fegyházat jelentő terrorcselekmény lenne? Azért ehhez erősen kreatívan kell értelmezni a terrorcselekmény definícióját. De ha mégis a kormánynak lenne igaza, akkor mi a helyzet a 2008-as budapesti zavargások Fidesz által felhergelt résztvevőivel?
A második csoportba a különböző rangsorokat/elemzéseket készítő civil szervezetek tartoznak. Egyik kormány se örült még amikor egy ilyen szervezet publikálta, hogy az európai országok sorának a végén kullogunk ha a oktatásról vagy az egészségügyről van szó, hogy hány helyet estünk épp vissza ha a korrupcióról vagy a sajtószabadságról van szó, vagy hogy úgy alapjáraton milyen rossz az adórendszerünk. Az ilyen publikációk általában rendre politikai támadásnak vannak feltüntetve, ahelyett hogy építő jellegű kritikákként tekintenénk rájuk (aminek amúgyis készülnek). Ilyen például a Transparency International évente megjelenő korrupciós indexe.
3: Problémás
Itt kezdődnek azok a civil szervezetek, amelyek tevékenysége már lehet, hogy a szürke zónát súrolja. Ők azok, akik véleményformálással, ideológiák terjesztésével foglalkoznak. Mi ezzel a baj? Hogy ilyennel alapjáraton politikai pártok foglalkoznak, ők viszont törvényileg szabályozott módon működnek, meghatározott keretből gazdálkodnak, nem lehet őket külföldről támogatni, és indulnak parlamenti választáson. Egy civil szervezet ezzel ellentétben viszont bárhonnan fogadhat el támogatást, magyarul elvileg simán elképzelhető, hogy egy civil szervezet, külföldi pénzből (a Fidesz jelenleg azt a konteót terjeszti hogy Soros György pénzéből), a véleményformáló és ideológia terjesztő kampányaival egy adott párt malmára hajtja a vizet.
Nem véletlen vannak most a balos eszméket vagy éppen szimplán a kormány érdekeivel ellentétes véleményeket terjesztő civil szervezetek célkeresztben. Ilyen volt például 2014-ben az Ökotárs Alapítvány, és az általa norvég pénzekhez juttatott civil szervezetek egy része.
Lehet hogy valaki védi őket különböző érvekkel, például hogy csak nyugati / európai eszméket terjesztenek, felvilágosult gondolkodást, előítéletek ellen harcolnak, tájékoztatnak, ami alapjáraton jó dolog bármit is mond a kormány. Ezzel a résszel még egyet is lehet érteni. De ugyanezt mondaná ugyanez az ember, ha szélsőjobbos eszméket terjesztő civil szervezetekről lenne szó? Vagy esetleg Oroszországot akarnák beállítani rokonszenvesnek? Vagy éppen a homeopátiát népszerűsítenék? Vagy a szcientólógiát, vagy a lapos föld elméletet? Ugye itt már látjuk, hogy egy fokkal bonyolultabb a dolog.
Kell-e tehát az ilyen szervezeteket szabályozni? A problémák ellenére a válasz nem, főleg úgy nem ahogy most a kormány teszi. Ugyanis egy ilyen szabályozás sérti az Alaptörvényben biztosított
- jó hírnévhez való jogot,
- szabad vélemény nyilvánításhoz és egyesüléshez való jogot,
- valamint a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogot.
És ezek alapjogok minden nyugati társadalomban.
2017. évi LXXVI. törvény A külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról
Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül.
Amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszéknek
A bejelentést követően haladéktalanul közzé kell tennie a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy a törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.
A törvény az átláthatóságot semmilyen formában nem szolgálja, csupán a 7,2 millió Ft feletti külföldi szervezetek listázására és megbélyegzésére szolgál. A támadott civil szervezetek eddig is teljesen átláthatóan működtek, költségvetésük megtalálható a honlapjukon.
Ami talán mégis egy elfogadható szabályozás lehetne (szerintem), az egyfajta civil szervezetek finanszírozására irányuló embargó. Ennek alkalmazása természetesen az EU-n belüli országokkal szemben kizárt, valamint a NATO tagállamokkal szemben is eléggé necces. De egy Oroszországból jövő civil szervezeteknek szánt támogatások tiltásában például már lenne realitás. Kár hogy most pont Oroszország a legjobb barátunk...
Bár a kormány szemszögéből egyáltalán nem problémás, viszont kétségtelenül itt említendő meg a másik oldal is. Azok a civil szervezetek, akik az amúgy politikai pártok számára nem elérhető források felhasználásával kampányolnak a kormánypárt mellett. Ilyen például a Fideszt támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF), aki nemrég a Magyar Villamos Művektől kapott (a kormány utasítására) több mint fél milliárd forint támogatást. Habár a Fidesz a civil szervezetek átláthatóságról beszél, ebben az esetben a végletekig el akarta titkolni hogy mire adott az MVM ennyi pénzt.