Görögök is megrendezték, be is csődöltek. Ja, hogy az olimpia pont hogy segített a görög gazdaságon és anélkül még hamarabb becsődöltek volna? Tuti hogy csak rohadnának azok a stadionok? Biztos hogy jobb ötlet azt a pénzt egészségügyre költeni? Sokkal bonyolultabb ez a kérdés mint bárki hinné, és sok olyan információ terjeng aminek azért érdemes jobban utána nézni...

A görögök mostanában biztos nagyon csuklanak

Kezdjük is görög példával mert azt szokták emlegetni a legnagyobb negatív példaként az olimpia kapcsán. Pedig pont hogy a legnagyobb pozitív példa. Az Index összeállított egy elég részletes cikket Görögország olimpia rendezéséról, az előzményeiről, a hatásáról, és hogy végül mi is vezetett a csődhöz:

http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2015/09/01/olimpia_szalay/

Aki lusta végig olvasni annak összeszedtem a lényeges részeket:

Görögországra 1974 óta jellemző a pénzügyi fegyelmezetlenség. Az 1981-es EU-s csatlakozás óta pedig megindult a jóléti költekezés, az állami szféra felduzzasztása, a korrupció, a munkaerőpiac rugalmatlanná tétele. Eközben fenntarthatatlanná tették a szociális és nyugdíj rendszert, értelmetlenül költöttek rengeteget a hadseregre, és nem foglalkoztak az adófizető morállal. 1993-ban 90% fölé ment az államdósság. Talán a legnagyobb hiba az euró 2001-es bevezetése volt, így ugyanis innentől nem tudták a pénz leértékelésével megoldani a problémákat és csökkenteni az államadósságot.

A sok huzavona, a késés, a kapkodás, és annak ellenére hogy a görögök is az eredetileg kitűzött cél másfélszeresét költötték az olimpiára, a végeredmény 121,6 millió euró nyereség. Ehhez hozzájön még az olimpia rendezéséhez köthető 3,5 milliárd eurónyi befolyt adótöbblet. Az olimpiai beruházásoknak köszönhetően Görögország 4,2%-os GDP növekedése messze túllépte az EU átlagot. A munkanélküliség 9%-ra csökkent az azt megelőző 12%-ról. Az évtizedek óta növekvő államadósság stabilizálódott 95%-on. Rengeteg fejlesztés történt Athénban, amitől egy sokkal élhetőbb és túristabarátabb város lett.

A görög gazdaság ennek ellenére még mindig rossz struktúrában, versenyképtelenül működött.

"Az euró bevezetése fokozatosan növelte a görög gazdaságon belül a fajlagos bérköltséget, ami tovább fokozta a termelésben a görögök versenyképességi hátrányát, amely az import további erősödéséhez és az export gyors gyengüléséhez vezetett. Mindeközben pedig egyre drágább lett Görögországban turistáskodni.

A görögök egyre nyomasztóbb folyó fizetésimérleg-hiánnyal szembesültek, ami annyit jelentett, hogy a lakosság sokkal többet fogyasztott, mint amit megtermelt. A többletfogyasztást pedig csak külföldről felvett hitelekből lehetett finanszírozni. Ezt viszont egyre olcsóbban lehetett megtenni, hiszen az euró megjelenésével jelentősen csökkent a görög kamatszint, így az állami és a magánszektor egyre több hitelt tudott felvenni változatlan kamatteher mellett. Mivel azonban a görög kamatszint még így is magasabb hozamot biztosított a befektetőknek, mint a legfejlettebb országok állampapírjai, így egyre több és egyre olcsóbb pénz áramlott be a helyi gazdaságba.

A hitelezők azt feltételezték, hogy baj esetén az Európai Központi Bank és az összes többi eurózóna-tagállam felkarolja majd Görögországot. Csakhogy amikor 2008 szeptemberében a Lehman Brothers összeomlott, a világ megváltozott: a bankközi piacok befagytak, a hitelezés leállt, a szolidaritás megszűnt. Így a rossz struktúrában, versenyképtelenül működő görög gazdaságot sokkal gyorsabban és sokkal jobban megviselte a válság az eurózónán belül, mint bárki mást."

2009-ben kiderült hogy az előző államadósság számok manipuláltak voltak, és az így kialakult piaci bizalmatlanság miatt Görögország nem tudta tovább finanszírozni a piacról a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát. Ha nincs az olimpia, a görög gazdaság előbb összeomlik.

Egészségügy, oktatás, megélhetés, lakhatás, vidéki infrastruktúra

Ezekre fordítaná inkább az budapesti olimpia költségeit a Momentum. Csak hogy ezeket a címszavakat a következő 20 évben bármi ellen be lehet dobni. Akkor ne is legyen Magyarországon semmi? Vegyük sorra ezeket.

Egészségügy: Az egészségügyből (a Momentum szerint) évi 170-180 milliárd forint hiányzik. Magyarország össz költségvetése 17500 milliárd. Miért nem jut ebből az egészségügyre? De hát csak költségvetés 1%-a... Azért mert az egészségügy egy pénznyelő. Az egészségügyre költhetünk bármennyit, csak egy problémát oldunk meg vele, és nem is viszi előrébb közvetlenül az országot úgy mint bármi más. A nagyberuházások viszont pörgetik a gazdaságot. Ez nem kitaláció, ez le van írva a makroökonómia tankönyvekben. Jót tesz az építőiparnak (vagy másnak, a beruházás jellegétől függően), új munkahelyek, gyorsul a pénz körforgása, emelkednek a bérek, növekszik a GDP, jobbak lesznek a mutatók, több befektetés jön külföldről, több lesz az adóbevétel, lehet emelni a minimálbért, stb. Tehát több legyet ütünk egy csapásra. A megnövekedett adóbevételből aztán pedig lehet akár az egészségügyre is költeni. És amúgy nem csak a pénzhiány az egyetlen probléma, alapjáraton a működés módja, a szervezés se éppen tökéletes.

Persze ezzel nem azt akarom mondani hogy ezzel az egészségügyet egyszerűen a szőnyeg alá is kell söpörni. Szimplán arra akarok utalni hogy nem feltétlen az a legjobb döntés hogy csak ebbe öntjük a pénzt. Tény hogy az egészségügy rossz állapotban van.

De ha már itt tartunk, tényleg nem költ a kormány egy vasat se az egészségügyre? Tényleg nem javul a helyzet? Ha egy kicsit utánanézünk egyből máshogy fest a dolog.
http://hvg.hu/gazdasag/20161029_kormany_55_milliard_egeszsegugy_pluszpenz
Az orvosok bérei nőnek, nem is kevéssel, az elvándorlási hajlandóság csökken:
http://hvg.hu/itthon/20160901_egeszsegugyi_dolgozok_beremeles_korhaz_OEP
http://hvg.hu/itthon/20170220_100_szazalekos_apoloi_beremeles_2019ig
A várólisták 2012-höz képest 70 ezerről 28 ezerre csökkentek, a várakozási idő bizonyos műtétekre a negyedére csökkent:
http://hvg.hu/itthon/20150626_Csokkent_a_varolistas_betegek_szama
http://hvg.hu/itthon/20160122_Feleannyit_kell_varni_egy_protezismutetre
http://hvg.hu/itthon/20161112_korhazi_muteti_varolista_friss_adat_hol_muttessek
Korházfelújítások és építések folyamatosan zajlanak vidéken:
http://hvg.hu/gazdasag/20160219_Balog_korhazak_felujitasa
http://hvg.hu/itthon/20170228_szuperkorhaz_lesz_miskolcon
http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_153922
És ne felejtcsük el a tervezett 4 db budapesti szuperkorházat sem amiről már legalább egy éve cikkeznek:
http://index.hu/belfold/2016/11/05/nyolcszaz_agyas_korhaz_epul_a_nagyvarad_ternel_is/
http://hvg.hu/gazdasag/20161017_a_kormany_megalmodta_az_otodik_szuperkorhazat

Persze a tökéletestől még messze vagyunk, még mindig lehetne emelni azokat a fizetéseket, főleg ha azt nézzük hogy mennyit kell tanulni ahhoz hogy valakiből orvos váljon, és hogy mennyi és milyen fontos munkát végeznek. És persze hiába csökkennek a várólisták, észre venni a többség nem fogja, nem járunk évente műtétekre. De ha egyszer műtétre kerül a sor, akkor már alapjáraton a várakozási idő ténye idegesítő, akármennyi is az.

UPDATE: Vicces ezeket immár momentumosként visszaolvasni.:) A leírtak felével egyetértek, felével nem, de a legfontosabb talán az hogy talán az elfogultságom miatt mennyire felületesen néztem a témát. El kell ismerni hogy voltak és vannak korházfelújítások, eszköz beszerzések, adósság kifizetések, szervezeti reformok, és béremelések.
Viszont a felujítás csak egy olyan dolog amivel a legszembetűnőbb problémát tűntetjük el, és a probléma nagyobbik részét nem oldjuk meg. Az eszközök beszerzése se megy a kellő tempóban, sok korházban még mindig nem találhatóak meg az alapvető gépek, és ezért ide oda kell még mindig szállítani a betegeket. És pár stadion árával már bőven lehetne javítani a helyzeten. Az adósság kifizetés is csak egy egyszeri jó dolog, azóta újra ugyanúgy gyűlik a korházak adóssága. A béremeléseknék azt felejtik el megemlíteni, hogy az MSZP által beígért béremelési tervet vaslósítják csak meg. Viszont mindenki látja hogy ez nem elég, sokaknak így eltűnik a bérkompenzáció, és eredményként az emelés nem érezhető. És így még mindig nem sikerült orvosolni a legégetőbb problémát, az orvoshiányt, ami egyre nagyobb. Az egészségügyi dolgozók sorra hagyják el a pályát, vagy költöznek külföldre. Már orvosnak tanulni is csak nagyon keveseknek van motiációja, így ez a hiány csak növekedni fog. Hosszú távon ez előbb utóbb katasztrófához fog vezetni, és ennek a megoldása sokkal nagyobb prioritást élvez mint egy olimpia.
http://hvg.hu/itthon/20180213_egeszsegugy_2018#rss
http://hvg.hu/itthon/20180406_Egyetlen_terkepen_az_orvos_es_tanarhiany_Magyarorszagon

Oktatás: Nagyjából ugyanaz a helyzet mint az egészségüggyel. Persze hosszú távon lehet hogy kifizetődő egy magasabb oktatási színvonal, de semmit nem érünk vele ha a jól képzett munkaerő külföldre vándorol mert itthon nem elég erős a gazdaság ahhoz hogy mindenki számára megfelelő munkahelyet biztosítson. Emellett az oktatás egy sokkal bonyollulabb kérdés, és nem is lehet csak úgy egyik évről a másikra teljesen megváltoztatni. Nem véletlen érvelt a kormány a PISA eredményekre azzal hogy a reformjaik eredménye majd csak évek múlva fog megmutatkozni. De erről majd talán egy külön posztban írok. Olyan szakokat a felsőoktatásban felesleges ingyenessé tenni amire szimplán nincs igény a piacon, attól pedig nem lesznek jobb PISA eredmények ha csak szimplán pénzt pumpálunk az oktatásba:
http://hvg.hu/itthon/20170131_pisa_2016_emmi_oktatasi_allamtitkarsag

UPDATE: Utólag visszaolvasni itt is a felületesség volt rám jellemző. Elsiklottam afelett hogy az oktatási reformok milyen irányba haladnak. Egyszerűen fogalmazva katasztrófálisba. A természettudománi tárgyak leépítése, a gimnáziumi férőhelyek csökkentése, a szakképzés erőltetése, a napi testnevelés és a hittan/erkölcstan teljes feleslegessége, és a korral való haladás teljes hiánya. Persze ez még nem a pénz kérdése, ez csak szimplán rossz oktatás politika. Viszont a tanárok alulbérezése itt is ugyanoda vezet mint az egészségügyben. Már jelenleg is hatalmas tanárhiány van, ami csak növekedni fog, és hosszú távon szintén katasztrófához fog vezetni.

Megélhetés: Akkor most egészségügyre és oktatásra költsünk pénzt vagy gazdaságserkentő intézkedésekre amiknek köszönhetően mondjuk emelni lehet majd a minimálbért?

Lakhatás: Albérletben lakni nem olcsó. Az árakat viszont a piac alakítja nem az állam, a kereslettől és a kínálattól függ. Viszont 2017-től a kafetériát adómentesen el lehet költeni lakhatási támogatásként. Ja hogy a legtöbb főbérlő semmilyen papírt nem hajlandó aláírni, mert amúgy nem adóznak a lakbér után? Erről viszont nem az állam tehet, ilyenek vagyunk, megpróbálunk zsebre rakni annyi adót amennyit csak lehet. Talán nem is különbözik az átlag ember a politikusoktól? A másik új dolog hogy kafetériát lehet ugyanígy adómentesen már lakáshitel törlesztőre is költeni. Hogy még így is magasak a lakás árak? Arról megint nem az állam tehet, az árakat itt is a piac határozza meg. Ha nagy a kereslet de kicsi a kínálat akkor magas árak lesznek. Persze lehet új lakóparkokat építeni hogy növekedjen a kínálat (amire az állam szintén ad támogatást, vagy akár EU-s pályázatot is kiírnak), de hát az új építésű lakások megint nem olcsók. És akkor nem említettük hogy a lakástakarék számlákhoz is hozzátold az állam, valamint van lakáshitel törlestési támogatás is. És akkor nekiálltunk munkásszállókat is építeni. Hol kéne még támogatnia az államnak a lakhatást? Persze mindez semmit se ér ha az embernek nincs keresete mert mondjuk diák. A kollégiumi férőhelyeket tényleg bővíteni kéne. Várjunk csak, mit is terveztek volna kezdeni az olimpiai faluval és médiaközpontokkal (összesen 43000 férőhely!) az olimpia után? Lakások, irodák, és kollégiumok lettek volna.
http://hvg.hu/gazdasag/20170311_lakas_lakasvasarlas_allami_tamogatas_ingatlan

UPDATE: Itt pedig afelett siklottam el hogy a munkásszálló abszolút csak egy fél megoldás, teljesen alkalmatlan teljes családok hosszú távú lakhatására.

Vidéki infrastruktúra: Hát igen, az olimpia nem éppen egy vidéki fejlesztés.

De mi lesz a kihasználatlan stadionokkal?

Mindenki látta már a fotó összeállításokat az olimpia helyszenekről amiket teljesen benőtt gaz. Aki nem annak itt van pár:

http://www.businessinsider.com/abandoned-olympic-venues-around-the-world-photos-2015-8
http://mashable.com/2016/08/10/abandoned-olympic-venues/#7a7Xfrnyj8q1
http://www.indiatimes.com/culture/who-we-are/24-abandoned-olympic-venues-in-the-world-that-are-the-biggest-example-of-money-down-the-drain-259876.html
http://www.boredpanda.com/abandoned-olympic-venues/
http://www.housebeautiful.com/lifestyle/g3699/olympic-venues-then-and-now/

Google első 5 találat. Aki végig nézi őket észreveszi hogy mindenhol ugyanazok a példák vannak:

Berlin 1936: 80 éve volt, ez szerintem nem releváns példa.

Szarajevó 1984: A joguszláv háború (1991-2001) mellett nem hiszem hogy a sporteseményeknek lettek volna prioritásuk, vagy hogy éppen vonzó célpontja lett volna sporteseményeknek.

Atlanta 1996, Fulton stadion: Másikat építettek helyette egy másik helyen.

Athén 2004: Az indexes cikkből kiderül hogy addig ment a késlekedés, hogy végül kapkodás lett belőle, és az újrahasznosíthatóságot teljesen figyelmen kívül hagyták.

Peking 2008: Utána néztem, azokról az épületekről van szó amiket kiraktak a város szélére. Az összes többivel nincs gond. Budapesten az összes helyszín bent lesz a városban.

Szocsi 2014: Ezt alapba kirakták a semmi közepére, egy olyan faluba amiről előtte egyáltalán nem hallottunk. Itt nem is volt tervben az újrahasznosítás.

És hogy a pozitív példát is lássunk:
http://valasz.hu/vilag/meg-fog-dobbenni-hogyan-neznek-ki-ma-a-londoni-olimpia-helyszinei-122601

Bűvészkedés a számokkal, avagy megéri vagy nem éri?

Ismerjük az összes tételt, a költségeket, a bevételeket, a kockázatokat, mégis valaki azt mondja hogy megérné az olimpia, valaki pedig hogy nem. Menjünk először végig a tételeken.

Költségek

Ezen az oldalon nettó összegek fognak szerepelni, ugyanis az ÁFA egyenesen az államkasszába megy vissza, így fölösleges két helyen feltűntetni.

Pályázat: 10 Mrd *jelenleg 21-nél tartunk

Paralimpia állami támogatása: 21 Mrd

Olimpiai Fejlesztés: 1698 Mrd
Az olimpia tényleges költségei. Ezen belül megkülönböztetünk OCOG költségeket, vagyis amik közvetlenül a lebonyolításkor merülnek fel, és nem OCOG költségeket, amik szimplán a megvalósításhoz kellenek.

OCOG költségek: 830 Mrd

• Működési költségek – sportesemények, olimpiai falu, sajtó- és közvetítőközpont: 274 Mrd
• Humán erőforrás költségek: 64 Mrd
• Technológia: 129 Mrd
• Ceremóniák és programok: 28 Mrd
• Egészségügyi szolgáltatások: 7 Mrd
• Étkeztetés: 18 Mrd
• Közlekedés: 52 Mrd
• Biztonság: 11 Mrd
• Paralimpia: 42 Mrd
• Hirdetés és promóció: 31 Mrd
• Adminisztráció: 50 Mrd
• Olimpia előtti események: 11 Mrd
• Egyéb: 113 Mrd

Itt kiemeltem a működési költségeket és a biztonságot. Nem egy újság terjesztette azt hogy az olimpia költségvetésénél nem számoltak a karbantartással és a biztonsággal. Pedig a PwC tanulmányában ott vannak feketén fehéren.

Nem OCOG költségek: 868 Mrd

• Környezetvédelem: 65 Mrd
• Közlekedés: 18 Mrd
• Olimpiai falu, médiafalvak: 570 Mrd
• Médiaközpontok: 72 Mrd
• Sportlétesítmények: 95 Mrd
• Városrehabilitáció: 48 Mrd

Itt pedig kiemelném a környezetvédelmet és a városrehabilitációt. Ezek az olimpiától függetlenül se rossz dolgok.

Alapeseti és előrehozott beruházások: 2070 Mrd
Ez az a tétel amit az ellenzők az olimpia költségeinél szoktak említeni, a támogatók viszont nem. Mindenesetre a 421 milliárdnyi előrehozott beruházáson kívül a többi elvileg mindenképp megépül 2024 előtt, még az olimpia nélkül is.

• M3-as metró vonalának és jelzőrendszerének felújítása, akadálymentesítése, és 37 metrókocsi felújítása
• M1-es metró vonalának és jelzőrendszerének felújítása, akadálymentesítése, 2 új megálló építése, 18 új metrókocsi megvétele
• H8-as és H9-es hév vonalának felújítása
• Galvani (dél-budapesti) híd és a hozzá tartozó utak megépítése
• M7-es autópálya fejlesztése
• Belvárosi forgalom csökkentése, dunai közlekedés fejlesztése
• 2-es és 51-es villamos vonalának, megállóinak, jelzőrendszerének és áramellátásának felújítása, 77 új alacsonypadlós villamos megvétele
• 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföldig
• Új bicikliutak
• Őrmezői buszpályaudvar (Kelenföld nyugati oldala), helyi és távolsági járatoknak
• Liszt Ferenc Repülőtér és Kőbánya-Kispest összekötése vasúttal
• Déli vasúti híd háromsávossá tétele, Danubius és Üllői vasútállomás megépítése, a 150-es vasútvonal igazítása
• Járdák, platformok, metró és villamosmegállók akadálymentesítése

Azért valljuk be nincsenek rossz dolgok a listán. Talán ha ezekről népszavazást kéne tartani örömmel megszavazná mindenki, még akkor is ha tudnánk hogy a végére úgyis kétszer annyiba kerülne. Valami már el is kezdődött (M3-as metró), valami pedig már évtizedek óta húzódik , mint például a reptér összekötése a kökivel. Lehet hogy az emberek 90%-át nem érinti, de ettől függetlenül elég nagy szégyen hogy a reptérre/reptérről vagy a lehúzós taxisokkal tudunk csak menni, vagy a helyi járatos busszal kell zötykölődnünk. Így már eleve rossz benyomást keltünk az ideérkezőkben.

***Kemény Ferenc program: 194 Mrd
Talán a legjobban vitatott tétel abból a szempontból hogy vehetjük-e ezt az olimpiához vagy sem. Elvileg ezek az olimpiától teljesen független fejlesztések, gyakorlatilag persze sanszos hogy pár beruházást átdobtak ide.

• Budapest Xtrém Szabadidő park
• Dunai Evezős Központ
• Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri pályák
• Fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok
• Új Budapesti Teniszközpont
• Új Budapesti Velodrom
• Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ
• Nemzeti Lovas Központ
• Új jégcsarnok, uszoda és futókör
• BOK Sportcsarnok- új "B“ Csarnok
• A Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területe

Első ránézésre talán rá is mondhatjuk párra hogy tényleg az olimpiától független, mert mondjuk jelenleg nincs, vagy amúgy tényleg igény van rá. Aki követi is ezeket a sportokat, talán szintén rámondhatja párra hogy tényleg indokolt. Mindenesetre a lóláb valószínűleg a lelátók befogadóképességénél fog kilógni. Egyes becslések szerint a tervezett befogadóképességek körülbelül harmadára nem lesz szükség az olimpia nélkül.

Bevételek

Ezen az oldalon pedig bruttó számok szerepelnek, ugyanis mint ahogy előzőleg leírtam, az ÁFA is bevétel az államnak.

OCOG bevételei: 661 Mrd
Az olimpia lebonyolításából adódó közvetlen bevételek.

• Közvetítési díjak: 273 Mrd
• TOP szponzori bevételek: 147 Mrd
• Helyi szponzorok és hivatalos szállítók: 70 Mrd
• Licensz díjak: 17 Mrd
• Jegyár bevétel: 94 Mrd
• Eszközök értékesítése: 10 Mrd
• Egyéb: 50 Mrd

OCOG ideiglenes létesítményeinek eladása: 6 Mrd

Nem OCOG ideiglenes létesítmények eladása: 293 Mrd
Olimpia és média falvak, médiaközpontok.

Gazdaságélénkítő hatás, továbbgyűrűzésekkel: 2984 Mrd
Ez az a rész amit az ellenzők rendre nem említenek, vagy csak kevesebbel számolnak. Pedig egyes becslések szerint még ennél is több lehet. De mi egyelőre maradjunk a PwC által megjósolt összeggel.

EU-s támogatás: 904 Mrd (+951 Mrd, +367 Mrd)
És végül az a rész amit eddig szinte senki se említett. A beruházásokra 904 milliárd Ft-nyi EU-s támogatást tudtunk volna lehívni, és 951 milliárdnyit tudtunk volna átcsoportosítani más projektekről. Ezeken kívül még 367 milliárd Ft-nyi EU-s támogatást tudtunk volna előrehozottan lehívni a következő finanszírozási ciklusból. Az utóbbi összegek átcsoportosításának, és így más beruházások elmaradásának egyesek szerint negatív hatása lett volna. Ez talán igaz, talán nem, mindenesetre korántsem akkora mint ahogy az ellenzők lefestették. Jegyezzük meg hogy ezeket a támogatásokat természetesen nem az olimpia költségeire tudtuk volna költeni, hanem az alapeseti és előrehozott beruházásokra, és más egyéb projektekre.

És akkor jöjjön a bűvésztrükk, avagy hogyan hozzuk ki a számok alapján veszteségesre vagy nyereségesre az olimpiát?

Ismerjük az összes számot, lássuk hogyan lesz így az olimpia nyereséges vagy éppen veszteséges.

Kezdjük a leg pesszimistábbal. Minden az olimpia költségéhez, csak a közvetlen bevétel van, gazdaságélénkítő hatás nincs, az ország csődbe megy, stb:

Elhisszük hogy lesz gazdaságélénkítő hatás, de koránt sem annyi mint amennyit megjósolnak:

Ugyanaz mint az előző, csak itt már a PwC által kalkulált gazdaságélénkítő hatással számolunk:

Megemlítendő hogy a gazdaságélénkítő hatást nem igazán lehet csak az olimpia bevételeihez írni, de kizárólag a többi beruházás hozamához se. Sokkal inkább a kettő együtt generálja.

Kezdünk közeledni a realitáshoz, itt már nem soroljuk az alapeseti és az előrehozott beruházásokat az olimpia költségeihez, valamint a Kemény Ferenc programot se:

Rájövünk hogy van EU-s támogatás is, de egyelőre csak az alappal számolunk:

Itt már maximumon pörgetjük az EU-s forrásokat:

És végül talán a leg reálisabb, a Kemény Ferenc program egy részét mégiscsak az olimpia költségeihez írjuk:

*Úgy néz ki az ábrákról lefelejtettem a paralimpia állami támogatását. Szerencsére nem nagy tétel, szóval mindenki képzelje oda az a kis 21 milliárdos vonalat a költségekhez.

És végül egy ábra hogy milyen ütemben mentek volna a költések:

A költekezés csúcsán, 2022-ben 461 milliárd Ft-ot költöttünk volna az olimpiára. Ez a 2017-es teljes állami költségvetés 2,6%-a, vagy a 2015-ös GDP 1,3%-a.

Korrupció, költségnövekedés

Növekedtek volna a költségek? Egészen biztosan. Már csak azért is mert munkaerőhiány van, az pedig feltolja a béreket. Lettek volna előre nem látott plusz költségek? Betoldott plusz beruházások? Persze, mindig vannak. Viszont a kifizetett magasabb munkabér és a plusz kiadások megmutatkoznak a gazdaságélénkítő hatásnál is, tehát részben megjelenik a bevétel oldalon.
Nézzük meg még egyszer az utolsó diagramot, mert már most gyanús kicsit. Ha minden EU-s forrást bevetünk, akkor az olimpiától független beruházásoknak közel a 100%-át megfinanszírozná az EU. Ez így biztosan nem lehet. Tehát valószínűleg vagy nem csoportosítunk át máshonnan (-951 Mrd), vagy drágábban csináljuk meg eleve. De vehetjük egyáltalán ennek a résznek a drágulását az olimpia teljes drágulásához? Visszavontuk a pályázatot, de ezek a beruházások elvileg ugyanúgy meg fognak valósulni, az olimpiától függetlenül. Ugyanúgy lesz drágulás, korrupció, maximum az előrehozott beruházásokat úsztuk meg. Mondhatnánk hogy legalább majd azokat egy másik kormány talán korrupció mentesen csinálja majd meg, de ne legyünk naívak, mindenkinek megvannak a haverjai.
A valódi kérdés szerintem az olimpiai beruházások drágulása (a diagramokon rózsaszínnel), ami a PwC tanulmánya szerint 1698 milliárd Ft-ról indul. Ebből összesen 258 milliárd a sportlétesítmények építése, aminél a legjobban lehet számítani drágulásra. A többi tételnél talán már annyira nem lehet, de ezt mindenki döntse el.

Egy ábra másfélszeres drágulással (mint ami a görögöknél is volt), plusz egy hatod gazdaságélénkítő hatás:

És egy pesszimistább ábra, kétszeres drágulással, plusz egy harmad gazdaságélénkítő hatás:

A plusz gazdaságélénkítő hatás valószínűleg nem pontos, de azért próbáltam óvatosan becsülni. A képletet nem ismerem, de ha ismerném is elég sok idő lenne kiszámolni. A PwC tanulmányában 3 oldalon keresztül tart a számítási módszer leírása.

És a korrupcióról úgy általánosságban említsünk meg még pár dolgot:

• A vélt korrupció mindig nagyobb a tényleges korrupciónál (a korrupció kutatók szerint)
• Az átlag embernek fogalma sincs egy hasonló volumenű nagyberuházás mibenlétéről

Vegyük a Duna Aréna példáját aminek a kezdeti (Gyárfás Tamás szerinti) költsége 8 milliárdról közel 50 milliárdra nőtt. Fürjes Balázs (kormánybiztos, a volt olimpia pályázat vezetője, Duna Aréna volt felelőse, jelenleg a Puskás Stadion építője) véleménye a 8 milliárdról: "...azt egy sportvezető mondta, aki soha nem épített még nagy sportlétesítményt, és akinek a beruházással kapcsolatban sincs semmilyen felelőssége, jogosítványa. Az összeg, ha kimondta bárki, a kimondás pillanatában sem felelt meg a valóságnak. (...) A legalacsonyabb ajánlat 49 milliárd forint volt."
http://index.hu/sport/2017/03/05/furjes_balazs_interju_duna_arena_olimpia_puskas_stadion/

És ha megnézzük összességében a vizes vb költségeinek a növekedését, ott is látjuk hogy többnyire nem az eredeti tervek költségének növekedéséről van szó, hanem újabb és újabb fejlesztéseket tolnak be:
http://hvg.hu/kkv/20170309_Nincs_megallas_tovabb_dragul_a_vizes_vb

Most akkor megérte volna az olimpia? Tényleg egy viszonylag olcsó olimpia lett volna?

Most már tudjuk hogyan lehet az olimpiák számaival bűvészkedni. Tehát sejthetjük hogy hasonló csúsztatások állnak a háttérben amikor más országok olimpiáival példálóznak, és egyik lap szerint egy olimpia veszteséges volt egy adott országnak, egy másik szerint pedig nyereséges.

Nézzük például a londoni olimpia példáját. Ötszörös drágulás, ami már első olvasatra is borzasztóan hangzik. Viszont tényleg csak fájó veszteséget generált ez? Aligha, sőt. Kifejezetten jót tett az építőiparnak, ami ilyenkor mély recesszióban volt, és a város maga is rengeteget profitált, főleg Kelet-London. A londoni olimpia összesen 11 milliárd fontba került, amiből 8.9 milliárd volt az olimpiától független infrastruktúra fejlesztés. Viszont egyes becslések szerint 2010 és 2020 között az olimpia összesen 28 és 41 milliárd font közötti pluszt fog hozni. Lehet hogy ezek optimista becslések, de mindenesetre (a közvélemény kutatások szerint) nem panaszkodnak.
http://www.playthegame.org/news/news-articles/2013/reports-claim-large-profits-from-the-london-olympics/

Egy összesítés az előző pár évtized nyári olimpiái eredményéről:
https://getvoip.com/blog/2016/08/15/cost-of-hosting-olympics/
A lista tetejéről Montreal-t, mint a legveszteségesebbet nem érdemes nézni, ugyanis pont annak a hatására hoztak az olimpia rendezésben rengeteg változtatást ami azt szolgálta hogy minél inkább profitálóbb legyen a rendező országnak egy olimpia. És hasonló történik most is az Agenda 2020 reformprogram által:
http://olimpia.hu/images/NOB/agenda2020/agenda2020_magyar_15.01.30.pdf

Tényleg egy viszonylag olcsó olimpia lett volna a magyar? Az össz költség körülbelül 3 milliárd dollár lett volna, amivel az olcsó mezőnybe tartozunk az alábbi összesítés alapján:

A népszavazásról úgy általánosságban

 A 2014-es országgyűlési választásokon 61,24%-os volt a részvételi arány. Ez már önmagában egy borzasztó adat. Eszerint az emberek csaknem 40%-a arra nem képes hogy egy vasárnapi napon elmenjen és ikszeljen egyet. De ismerve a magyar mentalitást károgni persze utána mindenki tud. A Fidesz 43,55%-ot, a baloldal 26,21%-ot, a Jobbik 20,69%-ot, az LMP pedig 5,47%-ot ért el. Magyarul a teljes lakosság 26,67%-a ment el a Fideszre szavazni. Ezután készpénznek vehetjük hogy bármilyen olyan témáról ami a Fideszhez köthető, már csak dacból nemre fog szavazni az emberek közel 75%-a, vagy csak szimplán a biztonságot választja. És biztonság alatt érhetjük a változás elvetését. (Eddig se jöttek migránsok, most se jöjjenek. Eddig is megvoltunk olimpia nélkül, nem tudom hogy jó lenne-e vagy rossz, de abból biztosan semmi baj nem lesz ha ezután se lesz olimpia.) Egy vesztett népszavazás hatalmas veszteség egy párnak, így miután meglett a kellő számú aláírás a népszavazáshoz, várható volt hogy visszalépés lesz. Nincs itt szó egyáltalán arról hogy ki kíváncsi az emberek véleményére vagy ki nem, vagy hogy ki mennyire hisz a demokráciában. Aki népszavazást akart valamiről, az nem az emberek véleményére kíváncsi, hanem pontosan tudja hogy a többség mire fog szavazni. És akkor ehhez vegyük hozzá azt is hogy az emberek nagyrésze egyáltalán nem néz utána a dolgoknak, többnyire csak hébe-hóba elkapott szalagcímekből tájékozódik, vagy még annyit se:

A támogatók egyetlen reménye az lett volna hogy a népszavazás részvételi aránya nem éri el az érvényességi küszöböt. És erre az eddigi tapasztalatok alapján elég nagy esély lett volna:

• 1989, közt. elnök választás, munkahelyi párszervezetek, MSZMP elszámoltatás, munkásőrség: 58% - érvényes
• 1990, közt. elnök választás: 14% - nem érvényes
• 1997, NATO: 49% - érvényes*
• 2003, EU: 45,62% - érvényes*
• 2004, kórház privatizáció, kettős állampolgárság: 37,49% - nem érvényes
• 2008, kórházi napidíj, vizitdíj, tandíj: 50,4% - épphogy érvényes
• 2016, betelepítés: 43,35% - nem érvényes

*Az akkori alkotmány szerint a sikeres népszavazáshoz vagy 50%-os részvételi arány volt szükséges, vagy hogy a lakosság 25%-a ugyanúgy döntsön.

De ha nem is lett volna érvényes a népszavazás, már csak a megosztottság ténye hatalmas presztízs veszteség lett volna Budapestnek a pályázat szempontjából.